MÁCSA,  a  lélek  pihenőkertje  volt 

 

                 gróf Almásy Dénesnére emlékezve

 

 

 

       nagykárolyi  gróf  KÁROLYI  Gabriella { más néven; Ella }

                                         (1869-1945)

                                    cs. és kir.  palotahölgy

                                       házasságot kötött  

    

                                      ( Bp., 1888. április 28.) 

 

              zsadányi  és   törökszentmiklósi  gróf  ALMÁSY  Dénessel  

                                            (1863-1940)

 

{ Sarkad örökös ura, Kétegyháza - Gyula - Gyulavári  földesura, az  iratosi  és  tenyői uradalmak örököse ; valóságos belső titkos tanácsos, cs. és kir. kamarás, a volt főrendiház örökös tagja }

 

  gróf  Almásy  Kálmán  Ignác   és   gróf  Wenckheim  Stefánia  elsőszülött  fiával.

 

 

                   Arad vármegye - Mácsa: Csernovits - Károlyi kastély 1910.

 

 

A történethez forgassuk vissza az idő nyikorgó kerekeit:

Károlyi Gabriella édesapja; gróf Károlyi Tibor { 1843-1904},

1862-ben megvásárolta az eladósodott

nagyméltóságú
  mácsai és kisoroszi  gróf  CSERNOVITS  Pétertől,  annak - Mácsán lévő hatalmas birtokát a kastélyával együtt- ,

amely már az 1848/49-es szabadságharc idején  is  Csernovits gróf tulajdona volt.

Arad és Temes  vármegye  történelmi  nagysága - Csernovits Péter, az utolsó  temesi  nábob;
Dél - Magyarország   mesésen   gazdag  főura  az  aradi várbörtönben  is  legendás hatalommal  rendelkezett – így, intézkedni tudott, hogy    Damjanich  és  Lahner  holttestét      titokban  a  mácsai birtokára  szállítsák,  és  ott  temessék el.

 

„ A forradalom leverése és a tizenhárom tábornok aradi kivégzése után, 1849. október 6-án 100 aranyat adott komornyikjának, hogy rokona, Damjanich János és a vele közeli kapcsolatban álló Lahner, Vécsey és Leiningen tábornokok földi maradványait megszerezze. A komornyiknak Urbán Gyula és két aradi ügyvéd segítségével sikerült megvásárolnia a hóhértól Damjanich és Lahner holttestét, amiket még aznap éjjel Mácsára szállítottak. A két nap múlva megérkező Csernovits Péter a mácsai park egyik szegletében jelölte ki a sírhelyeket. A temetést éjszaka végezték, a hantokat simára egyengették.” 

 

 

                             Benczúr Gyula: gróf Almásy Dénesné portréja {1}

                       Az Országos Képzőművészeti Társulat téli kiállításából

 

 Az addig jelentéktelen hantok fölé, 1885-ben Károlyi Ella grófnő  -  azaz, a későbbi gróf Almásy Dénesné – fehér márványból Síremléket  állíttatott.

 

 A hamvak 1974-ig pihentek a kastély parkjában, akkor az aradi vesztőhelyen felállított obeliszk talapzatában helyezték el őket, kilenc másik tábornok hamvaival együtt.

 

A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy 18. századi épület felhasználásával a 19. század első felében építették klasszicista stílusjegyekkel  – amelynek homlokzatán ma is látható a kőbe vésett, óriási  Csernovics-címer;  bizonyságúl a kései utókor számára: a jobb oldali szárnyat  Ybl Miklós  tervei  alapján  1862  és  1886 között  a  Károlyi  család bővítette  ki.  Úszómedencéje korát lehetetlen megítélni, hiszen az eredeti, írásos források, családi íratok nem találhatóak már meg.

 

 

               A neveztes síremlék   " Ezernyolczszáznegyvennyolcz " Emlékalbumában 1898.

                                                     Bal oldali illusztráció

 

 

 Románia, Arad megye, Mácsa,(Macea) 2012. júliusában:

ott jártunkkor szörnyű állapotban találtuk a Damjanichénak felállított  egykori, körülkerített Emlékművet ! 

Az ottani alkalmazottnak elsőre fogalma sem volt, mit keresünk – mintha nem is hallott volna a síremlékről… Sőt, arról sem tudott, egykoron, hogy magyar ! tulajdonosai építették, bővítették (szerinte román tulajdon, mióta megépült) (?)

De ha román tulajdon, mit kereshet a Haza mártírhalált halt vezérei közül; Damjanich  és Lahner tábornok sírja  ebben a  csodaszép  ősparkban? – kérdeztem. Erre már jobb belátásra tért, logikus kérdésemre.

Mivel bozótvágót nem vittünk magunkkal, időbe telt – nagy nehezen – megtalálni,  „kísérőnkkel”

Az Emlékművet.

 

         S  napjainkban...   Mácsa, Damjanichék síremléke  - 2012-ben

 

 

Csalódva álltunk az elvadult Szent helyen…  

A síremlék ledöntve, a földön hevert – tisztességtelenül…

 

Azt  „körülölelő”  kerítésnek is nyoma veszett, néhol még az egykor formára nyírott bukszusok elfajult alakzatai, ami ( valójában az oda vezető utat jelezte valaha, Méltósággal, Tisztelettel…)

Egy árnyékos pihenőt, a  lélek  pihenőjét  nyelte  el  az  enyészet;

Nemzetünk  Örök  Gyászos Útját, - amelyet  a nemzet honleányainak könnycseppjei áztattak,

s szeretetteljes sóhajaik; mácsai Csernovics Emilía sóhajaival évenként  felszállottak az égbe, e Szent helyről…

Az aradi vesztőhely a nemzet csodakútja volt, a  mácsai  kastély  parkja pedig, a  lélek  pihenőkertje... Az Isten nem adott neki árvákat,  s  Ő magáévá  fogadta  a  nemzet  árváit.

 

Damjanich  és  Emilíája   úgy egészítették ki egymást, mint oltár a templomot, csillag az égboltot.

  Az egyik mártírhalált halt, a másik mártíréletet élt hazájáért.

Egyikük karddal, a másikuk szeretettel írta be emlékét a nemzet szívébe.

  Mindkettejük a fenséges honszerelem tüzétől kapta lobogó szikráit.

 

 

 Két évnyi boldog napok szerelmét kettéhasította az 1849. október 6 –ára virradó éjszakája:

  Damjanichné imádkozással töltötte özvegy VÁSÁRHELYINÉ Brünek Júlia otthonában.

   Égből való lelke az égiekhez szállott az ima szárnyain, hogy lekönyörögje onnan a kegyelmet hites ura számára.

   Hanem az irgalom istene nem fogadta zokogó lelkét.

Férje ott esett el a zsarnokság és bosszú vérfertőzött csatahelyén: a vesztőhelyen.

  Neje ott állt a Golgota lábánál,- búcsúzni akart tőle -, hogy magával vihesse szentelt talizmánként utolsó csókját, sóhaját és ölelését ama hosszú útra, amely fekete ma is, mint az a föld, amelyen férje utolsót lehelt.

   De az ezrek szívszaggató fájdalmában a bosszú félreparancsolta.

Az irgalom, a részvét utolsó foszlánya is hamuvá égett férje hóhérjain.

 

   Damjanich az utolsó éjjelen imát készített. Gyóntatójának, Sujánszky György Eusztáknak adta át, - Emíliájának kézbesítse örök emlékül.

  Nem remegett a keze, hisz az ilyen hős, akinek a legtisztább férfibecsület ragyogott a homlokán,- hogyne lett volna nyugodt és szelíd,- amikor kihallgatást kért az Istentől.

 

„ …Legyen neved áldott örökké. Oltalmazd, Mindenható, az én kölömben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől…

   Adj erőt, oh Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy ő nekem adott szavát,

hogy „ sorsát hitének erejével alázatosságban fogja elviselni”, beválthassa.

  Álld meg Aradot. Áldd meg a veszedelembe sodort szegény magyar hazát.

 Te ismered, oh Uram, az én szívemet s lépteimnek mindegyike tudva van előtted, azok szerint itélj meg kegyelmesen s engedj a túlvilágba kegyes elfogadást találnom.

 

Amen. Emíliának vigasztalására Damjanich.”

 

 

      Arad vármegye - Mácsa: Amikor még a lélek pihenőkertje volt a kastély parkja 1910.

 

 

                    „        EZERNYOLCZZÁZ NEGYVENNYOLCZ    „

                Az 1848/49-iki Magyar Szabadságharcz története képekben.

                    Egykorú képek. Okiratok. Eredeti kéziratok. Ereklyék.

                Nevezetes nyomtatványok. Kiálltványok. Művész emlékek.

                                                  ezer képpel

 

Bársony István, Beöthy Zsolt, Hampelné Pulszky Polixénia, Heller Henrik, Ignotus, Inczédy László, Kazár Emil, Marczali Henrik, Mihailovich István, Mikszáth Kálmán, Sebők Zsigmond,                            Szilágyi Sándor, Timár Szaniszló, Varga Ottó, Voinovich Géza

                                                 Közreműködésével

                                                  Szerkesztették

                                Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor.

                                                     Budapest.

                     Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság.

                                                       1898.

 

                      ...Amikor még állt a síremlék a mácsai kastély parkjában...

 

 

Gabriella édesanyja; 1886-ban gr. Károlyi Tiborné szül. gróf Degenfeld-Schonburg Emma { 1844 -1901} , magyar óvodát  alapított Mácsa faluban. Amelyet saját telkén építetett, s maga költségén tartott fenn , s  ahová  nemzetiségkülönbség nélkül mintegy  36-46  gyermek  járt  a  nyári időszakban. 1898-ban férje; gróf Károlyi Tibor kezdeményezésére állami iskola  is létesült.

1895-ben, a  7647  holdas területű  Károlyi-birtokon  búzát, kukoricát, ipari  és  takarmánynövényeket  termesztettek,  juhot tartottak. Négy kilométeres vasútvonal  is  tartozott  hozzá,  a  termények szállítására  használva.

Az 1900-as években, az uradalom magyar cselédeit románokkal cserélték föl.

 

A kastélypark, -  eredetileg 10 hektáron terült el -  majd  a  gróf  Károlyi  család  érdemeként, még  10  hektárral  bővült.  A  „szigetekként”  ültetett  növény ritkaságokat  a  világ minden részéről  telepítették  ide. A  szinte  szabályosan  beültetett  fák, cserjék  csoportjait  virágágyások, utak  és  ösvények  „törik”  meg.  A  még  - meglévő !  - melegházak-üvegházak  sejtetni  vélik  a  szemlélődővel, az  akkori uradalmi kertészet működését.

A mácsai birtok örököse, gróf Károlyi  Antal  György, ( gróf Almásy Dénesné  tesvére) 100 hektárnyi erdőtelepítést végeztetett; 1892-ből származó adatok alapján az uradalom akácfa-szegéllyel körbe ültetve, több nyár-,akác-, és eperfa-sor szétszóródva a birtokon.

 

 

Az elvaduló félben lévő arborétum, a román színekben !  pompázó kastély, lehangoló látványt nyújt.

 

Sajnos, a kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum.

 

... 1990 óta, az aradi " Vasile Goldis " Egyetem használja.

 

                   Románia, Arad megye, Mácsa - egykori Csernovits kastély 2012.

 

 

{1}Vasárnapi Újság, 1892. december 11.39.évf.50.szám, Farkas Emőd: Nők a szabadságharcban. Bp.1901., Dr. Gaál Jenő: Arad város és Arad megye közgazdasági, közművelődési és közigazgatási monográfiája 1898.

Oldal: A mácsai - Csernovits kastély, a lélek pihenőkertje (volt,,,)
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat