kézdivásárhelyi   Vásárhelyi  I. János,

                   ( Világos,  1764. május 11. - Csermő, 1837. január 16.)

             egy  reformkori nemes életrajza a generációkon keresztül 

                            gyarapodott  Könyvtáruk  tükrében

               

                                -  Bevezető az életrajzához- 

 

                                                  Forrás

 

 

"A reformkort irodalmunk, sőt egész nemzeti műveltségünk első virágkorának tartja a tudományos köztudat." (...)  "Az irodalom - s benne prózánk - ebben az időben sokkal többet jelenet magyar földön társadalmi tudatformánál, művészetnél, a valóság pusztán esztétikai tükröződésénél. Az irodalom ekkor a nemzeti lét őre, sáfára, reprezentánsa, fenntartó közege, az író pedig maga a nemzeti tudat képviselője, kifejezője, állandó hordozója.(1.)

 

 

Arad, Levéltár-Köz kormányzási tárgyak Lajstroma,1358.Fond/22.könyv,1549/1831.                                      id.Vásárhelyi János királyi tanácsos aláírása

 

 

Lényegesnek  tartottam  e   kis bevezető  szöveggel  kezdeni  írásomat;  hiszen  egy olyan  ember  életébe  fogunk  bepillantani, -  aki  a  Reformkor  -   időszakában élt, -  de   legalábbis megélte,    átélte  és  hírdette  ezen  eszmék  tudatformáló  gondolatiságát... Joggal  teheted  fel  a   kérdést, miből  gondolom?

Mivel az egykori Arad vármegye egyik  méltóságáról  beszélünk,;  Arad  múltja,  és történelme  adhatja  meg  a  választ, - gondoltam.  -  " Ó, hiszen oly egyszerű a feladat..."  -  S  a  genealógiai  szakirodalom  alapján  behatárolható  az  egykori  aradi  első  alispán  és  királyi tanácsos - Nemes  kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI  I. János  és   családjának  története...Nos, tévedtem, - nem  így történt.

 

 

                                     

                                  Arad, egykori Batthyány utca részlet

            -  A kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI  család  ebben  az  utcában  lakott,                                          " úrilakuk"  ( Batthyány utca 27. szám)  lebontásra került  -    

                                     

 

 

 Az   egyszerűnek   tűnő   aradi   kutatások   nem   vezettek   eredményre;  a  nehézségeken   kívül,  -  az   írásos anyagok,   iratok,   bárminemű   dokumentumok  -  hiányosan, vagy   többnyire   sehogyan  !   sem  maradtak   fönn   az   aradi   levéltárban...  megint  eszembe   ju t   egy   régebbi  gondolatom;   mintha   egy   nagy    szélvihar    elfújta   volna   az    összes   magyar   iratot;  a   " CSÁNYI   LEVÉLTÁRRAL ",,  és   a   vármegye   történelmével   együtt...  

Szerencse, az   egykori  -  FŐTÉREN  -  ( Szabadságtér ) , és a belvárosban  még  állnak  a  nagy,  Arad  vármegye  magyar  nemes, vagy magyar nemességet nyert   családjai által  emelt   paloták,  úri  bérházak,  bérpaloták,  intézmények,...

 

                                         Igazságügyi  palota    

    

 

 PURGLY  Ház, FREIBEISZ lakás,  SZÁNTAY  Palota,  BOHUS  Palota (bér),   NAUMANN  Palota,    HIRSCHL Ház ( Régi Színház),   PÉNZÜGYI   Palota,   SZÍNHÁZ (új),  KASZINO,  NEMZETI BANK  (ACSEV megrendelésére, mint bank),  HERMANN  Palota, stb.

 

 

                                                       Törvényszéki  palota

 

... bár,  nem  a  legjobb  állapotukban...  E   "beszélő paloták"   falai  viszont   " megkötötték"   a  múltat.  Sokszor  megszólaltak  nekem.  Hallottam   néma  sírásukat;  mert  leverték  címereiket, utcatábláikat...De  az emlékeiket, a gyökereiket   ma  is  hordozzák   az   egykor   finomra  csiszolt  kövek... Míves kovácsoltvas  erkélyeiken  olykor  " látni"  a  letűnt  idők  nagyságait... A szárnyas, zsalugáteres  ablakok  foszladozó   függönyei   mögül, mintha   kecses,  csipkeruhás  női árnyak  libbentenék  meg  a  finom  kelméket...  Szinte  hallani  halk  dúdolásukat  ma  is... Könnyes   pillantásaikból  megértem;  számukra  ez  több, mint  fájdalom...

 

          "Arad nemzeti műveltségének temploma"   (Szántay Lajos tervei alapján)

 

 

 Az   egykori, 1881-ben alakult   aradi  - " KÖLCSEY- EGYESÜLET " -  társadalmi egyesülést  akart, mert  már  Kölcseytől  gyermekkorukban  megtanulták s gyemekeiket is arra tanították, hogy a " társaságban született ember nem önmagáé;  emberi ész  és  erő csak társaságban fejlődik ki."   Ezt   a  társadalmi  egyesülést  a  nemzeti  közműveltség,  és  a magyar nyelv  terjesztésére,  a  hazai  irodalom  pártolásásra, a tudományok  népszerűsítésére,  valamint  a  művészetek  ápolására  és   fejlesztésére akarták használni.

Hiszen  már  Kölcsey megkövetelte, hogy  ismereteiket  a  sokaság  közkincsévé tegye, világos ideákból  fáklyát  gyújtsanak, melynél az  együttélők  előítéleteik sötétségéből    kiléphessenek; s  minden  ismeretet a  kor  szükségeire  s  kívánataira, a  jelenlét  nemesítésére,   a    jövendő  előkészítésére  fordították   és  amennyire lehet, átvigyék az életbe.

Ez az,  amit  egyesületük  a  közműveltség  terjesztése  érdekében  szem előtt tartott, s amit  szem  elől  a jövőben  sem  tévesztett.

 

"  Meleg   szeretettel   függj   a   hon   nyelvén    -  int   bennünket   Kölcsey  -,   mert     h a z a,    n e m z e t,   n y e l v:    három,   egymástól   elválszthatatlan   dolog;   aki  ez   utolsóért  nem  buzog,  a  két   elsőért  nehezen  fog   áldozatot  hozni."

 

                      Arad, " A. D."  Xenopol  Megyei Könyvtár (Biblioteca Judeteana)

 

 

 

Nem véletlenül ragadtam ki a Kölcsey-Egyesület " hitvallásából " egy részletet.

 

Hiszen az  egyesület;  modhatni, folytatója  a  reformkor szellemének; gyermeke  egy  történelmi  tudat  megújításának, -  akik  nemcsak  szavakban  hangoztatják  a hazát, de tenni  is  akarnak  érte.     " Mindazt a megújulásra való törekvést, felemelkedési igényt, amely a reformkorban a többre, jobbra vágyó elmékben élt, -   kezdetben  az irodalom  közegében  felerősödötten  kapott  hangot." (1.)

 

A  Társadalmi egyesülés célja:  " A nemzeti közműveltség   és  a  magyar  nyelv  terjesztése,  a  hazai irodalom  pártolása,  a  tudományok  népszerűsítése,  valamint  a művészetek  ápolása  és   fejlesztése. "

 

     Csanád  palota  -  "Arad-Csanád  Egyesült  Vasuti  Társaság"  (ACSEV)  egykori                                                               székhelye              

 

 

 

 

                           

                     Az " Összetartozás szabadkőműves páholy " épülete,1908.   

 

                                                                      

 Azt az eszmét, amit a Kölcsey egyesület képviselt a 19. század végétől,  - elődeik - Arad vármegye nemességének szelleme oltotta beléjük. Ha  az  aradi,  és  az                 " elveszett "   családi  iratokból  lehetetlen  bemutatni Vásárhelyi Jánost,  és  korát;  viszont   " családi könyvtáruk"   minden bizonnyal megadhatja  a választ ... 

Tanulságul szolgál az aradi levéltárban  - Archivale Statului, Arad -  252. Fondul Familial Orczy- Vásárhelyi, Arad 1781- 1856 - Nr. 5. számon nyílvántartott - kézzel íródott füzetecske - megmaradt  részlete -,  amely :

 

           " Kézdi Vásárhelyi János Könyvtára "

 

                 " Politika és Nemzetgazdászat "              30. lap

                        " Jogtudomány "                                       30-31-32. lap

                        " Magyarországgyűlési iratok "             33-37. lap

                        " Történelem "                                             38. lap

                        " Történelem és földrajz  "                        38-41. lap

                        " Utileírások  "                                             41. lap hátoldala

 

                  " Az  ARADI  Kir. FŐGIMNÁZIUM

                  Orczy-Vásárhelyi  Könyvtára " -                                                  feliratú körpecsétjével ellátva.

 (*A füzetecske  első lapjától a huszonkilencedik lapjáig  hiányzik  a könyvtár "listája",  s a negyvenegyedik laptól újra hiányos.)

 

-  a  könyvek számozott,  lista-szerű  felsorolása   ősei,  maga   Vásárhelyi I. János -illetve  leszármazottjainak  hétköznapjaiba,  közéleti  és  politikai tevékenységébe enged   bepillantani.  Számomra  a  könyvek   sok  mindent  elárulnak tulajdonosaikról...

 

 

 

 

 

                   Magyar Királyi Főgimnázium és Reáliskola (Lyceum )

 

 

  A  Vásárhelyi  család  " SZÉCHENYI gyűjteménye"  a reformokat  követő, a  nemzeti tudat  képviselőjeiként, Széchenyi elkötelezett  híveiként -  mint látjuk  -  a korszellem  szerint  az   első  hírnök;  az  irodalom  "nevelő"  eszméjében  nyilvánult  meg.  E  majdnem  teljes,  Széchenyi  műveit  felsorakoztató  - családi könyvtár - egyik kiemelkedő részeként  rámutat   egykori tulajdonosaik  szemléletmódjára   és   értékrendjére - a  jelenben.

 

 

"  Lovakrul  - Pest, 1828. , Hitel  - Pest, 1830. , Világ  -  , Magyar játékszínrül -  Cenk, 1832. ,    A ' Magyar Academia körül.    -  Pest, 1842. ,   Stadium  - Lipcse, 1833. I. rész ,   Hunnia   -   1834. ,   Pesti lóversenyköny  1828-1829-re. -  Pest,    Jelentés  ( gróf  Andrássy  Györgynek  és  gróf  Széchenyi   Istvánnak  a  budapesti lánchíd - egyesülethez  irányított   jelentése,  midőn   külföldről   visszatértek)  - Pozsony, 1833. ,   Töredék  gróf  Széchenyi  István   kiadatlan   irataiból. Közrebocsátja Török János (1860) ,    gróf   Dessewffy  Aurél:  Néhány  szó a  Hitel,  Taglalat  és  Világ ügyében.  -   Kassa,1831. ,    X.Y.Z.  könyv. -  Pest, 1841. ,   gróf Dessewffy  József: A <hitel> cz.  munka   taglalatja    -  Kassa, 1831. ,  báró Eötvös József:  Kelet  népe  és  a Pesti  Hírlap. - Pest, 1841. ,  A  Kelet   népe   felnyitotta   szemét   egy   nyugatinak.. ,  Reform .    - Lipcse, 1846. ,  Fay  András:   Kelet   népe   nyugaton. -  Pest, 1841. , Vajdafy József:   Toldalék-észrevételek  gróf   Széchenyi   István   Hitel  czímű  munkájához.  Egy  hazafitól.  -  Pesten,  Wigand Ottó, 1831. ,   báró  Wesselényi  Miklós:  A   régi    híres   ménesek   egyike (zsibói)  megszüntetésének  ügyében. - Pest, 1829. ,   Balítéletekről. - 1831. ,  Szózat   a  magyar   és   szláv  nemzetiség  ügyében.  - Lipcse, 1843. ,   Pulszky Ferenc :  Töredékes  észrevételek  a  Dunaszabályozás  ' s    keleti  kérdés  iránt.  -  Pozsony, 1840. ,   A'  Buda' s  Pest  közt  építendő   álló-híd   tárgyában   kinevezett  országos   küldöttség'  munkálatai. Első közlemény. -   Pest,1837. ,   Záborszky Alajos:  A  Pesti  Hírlap  elleni  gyanusítások  és  haladás. -   Pest, 1841.  "

 

 Minorita templom ( Konventuális Ferences Minorita Rend -  Szent Erzsébetről elnevezett Magyarországi és Erdélyi Rendtartománya ), szentelése 1911.október 22.

 

 

 Idősebb  Vásárhelyi János  éppen  csak  megélte a  reformkor  tűzvészként  végigsöprő  időszakát, viszont   fiai;  ifjabb János  és  Albert,  apjuk  " eszmei hagyatékával"   is  -  tovább  örökítették, és  hírdették  a  nemzeti  tudat  ébredését  - példaértékű   tetteikkel...

 

A Vásárhelyi Könyvtár első, írásos létezésére  egy  -   Végrendelet -  a bizonyíték, amely 1768. február 8-án  kelt Világoson :

nemes kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI  I. JONATHÁN  (1718 körül - 1769),  aki  - gyaraki gróf  Grassalkovich  I. Antalnak  , -  Arad ,  majd  Nógrád vármegye  főispánjának   - így,  a  legtekintélyesebb  magyarországi   főúrnak  

 önálló  "   fiscalisává"   neveztetett   ki.  Grassalkovich  adományozta  számára,  mint  "honoricum directorának és árendásának "  a  világosi  birtokot, nyílván   elismerése jeléül.

I. Jonathán , -  nagybátyjaként   id. Vásárhelyinek  -  fiú örököse nem lévén, I. Jánosra, és annak  családjára  hagyta -

" világosi házát, telekkel, szőlőjét, szilváskertjét, szarvasmarháit és kissebb háziállatait; lovait, kancáit, szekereit, ruhákat, fegyvereit, gabonaféléit, borait valamint  Könyvtárát ..."

A Végrendelet  tartalmaz  többek  között  egy "  VÁSÁRHELYI  JONATHÁN ALAPÍTMÁNY "  -  ról  szóló  bejegyzést, amely szerint   " 2000  rajnai  forintnyi  alaptőkével  rendelkező  Alapítmány  céljaként  a  szegény, nemes   ifjak  neveltetésére  fordítassék. "

 

 

                        A   Bevezető után következzék az Életrajz...

 

 

                                           Aradi térkép

 

 Gyevnár Erika

Forrás:

(1) Fenyő Miklós: A reformkor prózairodalma, Móra Könyvkiadó 1986. Romániai Magyar Lexikon - lexikon.adatbank.ro, www.delmagyar.hu -Régi magyar képeket ide., Arad-Levéltár, Adatbank erdélyi magyar elektronikus könyvtár- adatbank.transindex.ro,

Márki Sándor dr.: Régi és uj élet. (Előszó-féle), Arad, 1915., továbbá Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. 1895.

Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közgazdasági és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898.

Lakatos Ottó: Arad története. II.-III.Arad, 1881.

Csorba László:  Széchenyi István és a  modern politikai irodalom kezdetei, 1825: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

A  "Végrendelet"  és az adatok, Vásárhelyi Kinga , a család egyik leszármazottja szíves közlése és engedélye alapján került felhasználásra.

Továbbá, Vásárhelyi János (1908-1975) iratainak felhasználásával.

Oldal: VÁSÁRHELYI I. János (Orczy -Vásárhelyi) - Könyvtár, avagy egy Életrajz születése - I. rész
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat